Köznevelési koncepció - Béremelés a pedagógusoknak
A kormany.hu oldalon közzétették a köznevelési koncepciót az összesen 74 oldalas dokumentumot, amelyet augusztus 31-én fogadott el a kormány, majd szeptember 28-án megerősítette. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár azt nyilatkozta, hogy tulajdonképpen vita nélkül erősítette meg a kormány a koncepciót. Ez azt jelenti – mondta a kereszténydemokrata államtitkár –, hogy felhatalmazást kaptak arra, hogy a joganyagot kidolgozzák. Ennek megfelelően gyorsított ütemben haladnak a kodifikált változattal, így az egy hónapon belül várhatóan elkészül. Ezt további társadalmi és tárcaközi egyeztetések követik majd, de a tervek szerint ez év novemberében mindenképpen be tudják már nyújtani a törvénytervezetet az Országgyűlésnek.
A koncepció kiindulási pontja, hogy a közösségi nevelés rendszerének gyökeres megújítása elengedhetetlen Magyarország megújulásához. A közösségi nevelés alapvető célja pedig nem más, mint megtanítani a magyar gyermekeket magyarul gondolkodni és beszélni. Az elmúlt időszakban „az oktatás rendszere egyre inkább a csavargyártáshoz kezdett hasonlítani, ahol az a fő szempont, hogy az új csavar minél simábban illeszkedjen a nagy gépezetbe” – írja a tervezet; hozzátéve: mostanra ez már nem elegendő, ugyanis az eddigi nagy gépezetek világszerte elakadnak, szétesnek, és az önálló gondolkodástól elszoktatott emberek nem találnak válaszokat az új helyzetre. „A közösségi nevelés nem lehet csavargyártás” – olvasható az előszóban. E szerint a köznevelésről szóló törvény megalkotásának az a célja, hogy alkalmassá tegye az oktatási rendszert arra, hogy önállóan gondolkodni képes, korszerű tudással rendelkező, a munkát tisztelő és a nemzeti közösség alapvető értékei iránt elkötelezett embereket neveljen.
A koncepció arra is kitér, hogy nem tartható fenn tovább egy olyan oktatási rendszer, amelyben a fiatalok több mint 23 százaléka középfokú végzettség vagy szakképzettség nélkül hagyja el az iskolát. Becslések szerint ma a fiatalok több mint 20 százaléka funkcionális analfabétaként hagyja el az iskolát. Továbbá a mai rendszer nem képes arra, hogy az iskoláskorúak közt meglévő, több évnyi fejlettségbeli különbséget ténylegesen csökkentse. Ezen kívül nem gondoskodik intézményesen „az értelem, az erkölcsös viselkedés, a nemzeti műveltség, az egészség, a művészi érzék, a használható tudás arányos fejlesztéséről”.
A koncepció az alap- és középfokú oktatást közszolgálatként fogja fel. Nagyobb állami szerepvállalást írna elő az oktatás finanszírozásában, ugyanakkor az intézmények szakmai önállóságát növelné. Az oktatási tartalmakon is változtatnának: a Nemzeti Alaptantervet (NAT) kiegészítenék a közműveltség tartalmi alapjaival, és ennek megfelelően új kerettanterv-rendszert dolgoznának ki. A tankönyvválasztékot csökkentenék, és fokozatos áttérést írnának elő az általános iskolai térítésmentes tankönyvellátásra.
A koncepció szerint szükség van a pedagógusok munkájának külső szakmai ellenőrzésére és értékelésére is. A dokumentum a pedagógus életpályamodellel kapcsolatban rögzíti, hogy a gyakornok alapbére 2013. szeptember 1-től a minimálbér 180 illetve 200 százaléka, 2015. szeptember 1-től a minimálbér 200 illetve 250 százaléka, amely illetményalapnak tekintendő: ehhez viszonyítva kell megállapítani a pedagógus előmeneteli rendszer fokozataihoz tartozó illetményeket.